REMÉNYTELEN SZERELEM

Szerelmes

100% 1 szavazat

REMÉNYTELEN SZERELEM

Írta: Poór Edit

 

Magányom korábban már megszoktam,

Így egyedül is jól éreztem magam.

Szívemet páncélba zártam,

A gyötrő érzelmek elől,

S ez szolgált nekem védelemül.

Ámor nyila mégis szíven talált,

Keresés, kérés nélkül megtalált.

Nehéz volt ellene a küzdelem,

Feladtam, győzött az érzelem.

De az igazi küzdelem,

Csak most kezdődött el nekem.

Minden nap egy újabb gyötrelem,

Csak arra várva, hogy itt legyen.

Az égő érzéssel a szívemben,

Már őrjítő volt az életem.

Mindig abba bízva, hogy a holnap,

Majd hozhat egy új napot,

S talán boldog lesz holnapom.

Hiába vártam éveket,

Nem változott életem.

Számomra már reménytelen.

 Így, ezt a harcot feladom,

A küzdelmet tovább nem bírom.

Bezárom, hát szívem s lelkem,

Melyet, soha többé nem tör fel érzelem.

Majd a magány lesz méltó helyen.

A boldogság adománya,

Ebben az életben,

Nem jutott énnekem,

Hiába szerettem.