IZSÁK FIAI: ÉZSAU ÉS JÁKOB

IZSÁK FIAI: ÉZSAU ÉS JÁKOB

 Írta: Poór Edit

 

Ábrahám, kedvenc szolgáját

Küldte, öccse városába.

Jó feleségért Izsáknak,

Aki, elkérte Rebekát.

 

Izsáknak és Rebekának,

Fiú ikrei születtek,

Ézsau lett az idősebb,

Öccsét nevezték Jákóbnak.

 

Ézsau, erdőt szerette,

A hegyet – völgyet bejárta.

A vadat ő maga lőtte,

Azt, jól el is készítette.

 

Izsáknak ő volt kedvence,

Rebeka, Jákobot kedvelte.

Jákob, otthon szorgoskodott,

Inkább juhokra vigyázott.

 

Az elsőszülöttség jogát,

Ehhez az atyai áldást,

Akkor, Ézsau kaphatta,

Ám, Jákób ezt kicsikarta.

 

Egy tál lencsefőzelékért,

Elsőszülöttség jogot kért.

Ézsaut éhség gyötörte,

Jákóbnak így megígérte.

 

Évek múlva ezt feledte,

Apja magához kérette.

Hozzon neki vadas ételt,

Melyet Ézsau készít el.

 

Ám, Rebeka ezt meghallva,

Rögtön elmondta Jákobnak,

Míg Ézsau vadászott,

Jákob vitt ételt Izsáknak.

 

Kecske szőrt is tett karjára,

Hogy hasonlítson Ézsaura,

Hangját mélyre változtatta,

Így az apját becsaphatta.

 

Izsák, már idős ember volt,

A szemével sem látott jól.

Ézsau ruhája Jákobon,

Számára megtévesztő volt.

 

Kiderült a csalárdságuk,

Amikor megjött Ézsau,

Atyai áldást Jákób kapta,

S nagy lett Ézsau haragja.

 

Megfenyegette megöli,

Anyja, Jákóbot elküldi,

Ha csillapodik haragja,

Üzen, neki jöjjön haza.

 

Jábók útra kelt Háránba,

Rebeka bátyja házába,

A hosszú úton megpihent,

Amíg Lábánhoz érkezett.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.