JÉZUS MEGGYÓGYÍTJA EGY HIVATALNOK FIÁT

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

JÉZUS MEGGYÓGYÍTJA EGY HIVATALNOK FIÁT

Írta: Poór Edit

 

Egyszer történt Kafarnaumban,

Élt egy királyi tisztviselő,

Kinek fia betegen feküdt,

Nagyon lázasan, már több napja.

 

Hallott Jézusról, a Mesterről,

Galileába érkezéséről,

Felkerekedett, megkereste,

Gyógyítsa meg fiát, kérlelte.

 

Menyjen el ő hozzájuk, hívta,

Míg gyermeke, élők között van.

„ Fiad él” Menj nyugodtan haza.

Szólta Jézus, e választ adva.

 

Elindult haza, hitt Jézusnak,

Hitte, az Úr meggyógyította.

Eléje mentek a szolgái,

Örömmel jelentették neki,

 

Fiad él, elhagyta a láza,

Éppen abban az órában,

Mikor Jézus kimondta, „Fiad él”

Így tért meg, egész háza népe.

 

JÉZUS MEGTISZTÍTJA A TEMPLOMOT

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

JÉZUS MEGTISZTÍTJA A TEMPLOMOT

Írta: Poór Edit

 

Jézus fölment Jeruzsálembe,

Zsidók Húsvétja közeledett.

A templomba kereskedőket,

Árusokat és pénzváltókat,

 

Talált, kik ott telepedtek le.

Mindet kiűzte a templomból,

Szétszórta a pénzváltók pénzét,

Asztalaikat, fölforgatta.

 

Mindenki megdöbbenve nézte,

Ő pedig azt kiabálta;

Ne tegyétek az Atyám házát,

Kereskedésetek házává.

 

Zsidók kérdőre vonták Jézust,

Ki ő, hogy ezt meri itt tenni,

Mutasson be egy csodát nekik.

„Romboljátok le a templomot,

 

Három nap alatt felépítem”

Válaszolta hozzájuk Jézus.

Megdöbbentek a zsidók rajta,

Hisz ez negyvenhat évig épült.

 

Nem értették Jézus beszédét,

Akkor ott, tanítványai sem.

Mikor feltámadta halálból,

Visszaemlékeztek és hittek.

 

 Jézus test templomáról beszélt,

Lélek újjá születéséről,

Nem földi templom rombolásáról,

Annak újjá építéséről.

 

NIKODÉMUS

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

NIKODÉMUS

Írta: Poór Edit

 

Nikodémus, zsidók,

Egyik vezetője,

Jézust felkereste,

Beszélni akart vele.

 

Tudja, hogy Isten fia,

Ezeket a jeleket,

Amelyeket Jézus tesz,

Csak Istennel teheti.

 

Jézus, így szólt hozzája;

„ Ha valaki nem születik újonnan,

Nem láthatja meg Isten országát.”

Hogyan születik,

Ember öreg létére?

 

A víztől és lélektől.

Mi testtől születik test,

Mi lélektől születik,

Újonnan, az a lélek.

 

Földi dolgokat mondtam,

Nem hiszitek el nekem,

A mennyeit elmondom,

Akkor, majd hogyan hiszitek.

 

Ahogy Mózes felemelte,

A kígyót a pusztába,

Úgy kell felemeltetnie,

Majd az emberfiának.

 

Mert úgy szerette Isten,

A világot, egyszülött,

Fiát, adta azért, hogy

Akik hisznek őbenne,

 

El ne vesszen, hanem,

Örök életük legyen.

Ezt a tanítást adta,

Zsidó Nikodémusnak.

 

KERESZTELŐ JÁNOS BEBÖRTÖNZÉSE

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

KERESZTELŐ JÁNOS BEBÖRTÖNZÉSE

Írta: Poór Edit

 

János megfedte Heródest,

Mikor hintóval arra ment.

Elkövetett tetteiért,

A sok gonoszságaiért.

 

Heródes megtorolta ezt,

Jánost, börtönbe vetette.

Ám, megölethette volna,

De félt is a prófétától.

 

Tudta, ő igaz szent ember.

Heródes születésnapjára,

Nagy ünnepséget rendeztek,

A magas rangú tisztekkel.

 

Este lánya táncolt nekik,

Nagy sikert aratott vele,

A király meg is kérdezte,

Bármit kérsz, megadom neked.

 

Anyját kérdezte, mit kérjen?

Keresztelő János fejét,

Egy tárcán felszolgálva kérd.

Lány előadta kérését.

 

A király elszomorodott,

Vendégekre tekintettel,

Nem akart esküt szegni,

Hóhért küldött fejet venni.

 

 Tanítványok meghallották,

Jézusnak erről hírt adtak,

Elvitték testét sírboltba,

Eltemették őt titokban.

 

NÁZÁRETBEN ELUTASÍTJÁK JÉZUST

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

NÁZÁRETBEN ELUTASÍTJÁK JÉZUST

Írta: Poór Edit

 

Jézus visszatért Názáretbe,

Szombaton a zsinagógába ment.

Felolvasásra jelentkezett,

Ézsiás könyvét adták neki.

 

„ Az Úr szelleme rajtam,

Ő kent föl engem, hogy

Megszólítsam a megtört szívűeket,

Szabadulást hirdessek a raboknak,

És a vakoknak világosságot, hogy

Szabadulást vigyek az elnyomottaknak,

Hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.”

„ Ma beteljesedett az írás,

Amint, az imént hallottátok.”

 

Voltak, akik elgondolkoztak,

Magasztos igéken, amelyek,

Jézus ajkáról fakadtak,

De sokan haragra gerjedtek.

 

Fölugráltak és kiűzték Őt.

Ám sehol sincs a prófétának,

Kevesebb becsülete, mint a

Saját hazájában, mondta.

 

Elhagyta Názáret városát,

Kafarnaum vidékére ment.

Itt Jézus tanítani kezdett,

Evangéliumot hirdette.

 

„Közel van Isten országa,

Térjetek meg és higgyetek,

Az idő elközeledett,

Az üdvösség jó hírével.”

 

Híre elterjedt a környéken,

Tanított ott zsinagógában,

Elismeréssel beszéltek róla,

Hittek tanításainak.

 

Úgy tanított, kinek hatalma van,

Nem úgy, mint az írástudók.

Ámulatba ejtett mindenkit,

Elterjedt híre, hamarosan.

 

A nép között meggyógyított,

Minden féle bajt, betegséget,

Bénát, holdkórost, megszállottat.

Követte Őt nagy népsereg.

  

A SAMÁRIAI ASSZONY

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

A SAMÁRIAI ASSZONY

Írta: Poór Edit

 

Jézus Galileába tartott,

Át kellett menni Samárián.

Sikárnak nevezett városba,

Érkezett, tanítványaival.

 

A hosszú úttól megfáradva,

Leült a Jákób kútja mellé,

Jött vizet meríteni egy asszony,

Adjon neki inni kérte.

 

A Samáriai asszony,

Meglepődve kérdezte Jézust,

Zsidó létedre, te kérsz tőlem?

Mert a zsidók nem érintkeztek,

 

Akkor, Samáriaiakkal.

„ Ha felismerted volna ki az,

Aki így szól hozzád;” Adj innom”

Akkor te kértél volna tőle.

 

És adott volna élő vizet.

Mondta Jézus az asszonynak.

Ki nem értette, hitetlenkedett.

Hisz nincs is merítő edényed.

 

Kút mély, honnan lenne élő vized,

Te talán nagyobb vagy Jákóbnál?

Aki ebből a vízből iszik,

Az majd ismét megszomjazik,

 

De abból melyet én adok,

Nem szomjazik meg soha, szólta;

Jézus, a víz forrássá lesz benne,

Majdan az örök életre.

 

Most az asszony kérte a Mestert,

Azt a vizet Uram, add nekem,

Ne szomjazzam, ne járjak ide.

Menj és hívd el a férjedet.

 

Nincs férjem, felelte az asszony,

Igen, így van, mert öt férjed volt,

Akivel most élsz, nem a férjed.

Uram látom, hogy próféta vagy.

 

Mi atyáink ezen a helyen,

Imádták az Úr Istent,

Ti pedig Jeruzsálemben,

Mester, így szólt;” Higgy nekem asszony”

 

Eljön az óra, amikor nem,

Itt a hegyen, nem Jeruzsálemben,

Hanem igaz imádók lelkében,

Fogják imádni, majd az Atyát.

 

Tudom, hogy eljön a Messiás,

Mondta az asszony Jézusnak.

„ Én vagyok, aki beszél veled”

Ő magát, így kijelentette.

 

Tanítványai megérkeztek,

Akik, a városba bementek,

Maguknak élelmet vegyenek.

Elcsodálkoztak Mesterükön,

 

Beszél ezzel az asszonnyal.

A nő pedig ott hagyta korsóját,

Gyorsan sietett a városba,

Elhíresztelni, itt van Jézus.

 

Emberek odasereglettek,

Jézus szavának, többen hittek,

Maradjon náluk két nap kérték,

Tanítására még többen hittek.

  

A BETESDA TAVÁNÁL    

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

A BETESDA TAVÁNÁL

Írta: Poór Edit 

 

Jézus felment Jeruzsálembe,

Mert ünnepük volt a zsidóknak.

A Juhkapunál van egy tó,

Amely öt csarnokra oszlik el.

 

Itt mindig sok a sánta, béna,

Víz megmozdulására várnak.

Időnként az Úrnak angyala,

Leszáll a tóra, felkavarja.

 

Ki elsőnek lépett a vízbe,

Bármilyen volt a betegsége,

Azonnal meggyógyult tőle.

E csoda vonzotta ide őket.

 

Volt, aki már harmincnyolc éve,

Szenvedett a betegségében.

Jézus megkérdezte tőle,

Akar e egészséges lenni?

 

Uram, nincs ki a tóba vigyen,

Mikor felkavarodik a víz,

Mire én már odaérek,

Más lép bele a vízbe előttem.

 

„ Fogd a takaród, kelj fel és járj,

Ne vétkezz többet, rosszabbul ne járj”

Szólt Jézus a beteg embernek.

Azonnal meggyógyult, járni kezdett.

 

Azon a napon épp szombat volt,

Zsidók, rászóltak a gyógyultra,

Szombaton, tilos vinned takaród.

Aki meggyógyított az mondta.

 

Így mentegetőzött az ember,

Megkérdezték tőle, ki volt az,

Nem tudta ki az, már nem látta.

De találkoztak a templomba.

 

A zsidóknak, rögtön megmondta,

Jézus volt, ki meggyógyította.

Ezért a zsidók üldözték őt,

Mert mindezt, szombaton művelte.

 

Megmagyarázta Jézus nekik,

Szabad szombaton jót cselekedni.

Valakinek van egy juha,

És szombaton esik gödörbe,

 

Nem követ e el majd mindent,

Hogy a birkát onnan kihúzza.

Atyám szüntelenül munkálkodik,

És ezért én is munkálkodom.

 

CSODÁLATOS HALFOGÁS

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

CSODÁLATOS HALFOGÁS

Írta: Poór Edit

 

A Genezáreti tó partján állva,

Jézus körül, nagy sokaság tolongott.

Isten igéjét, ámulva hallgatták.

Beszállt Péter hajójába, megkérte,

 

Vigye egy kissé beljebb a parttól,

És a hajóban leülve tanított.

Amikor abba hagyta a beszédet,

Evezz ki távolabbra, szólt Péternek.

 

Vessétek hálóitokat fogásra,

Péter szabadkozott, hiszen éjszaka,

Kint voltak, de nem fogtak semmit sem.

Ám a Mester szavára kivette.

 

Olyan sok hal akadt a hálójukra,

Hívták társaikat másik hajóval.

A hálóik, a súlytól szakadoztak,

Teletöltötték, mind a bárkájukat.

 

Péter térdre borulva Jézus előtt,

Kérte, Mester hagy el engemet, mert én

Bűnös ember vagyok, nagyon megijedt.

Vele együtt a többiek is féltek.

 

Ne féljetek, ember halászok lesztek,

Ha ezután, majd engem követtek.

Így szólt Jézus, csodatétele után.

Majd mind, nyomába szegődve követte.

 

MÁTÉ ELHÍVÁSA

Újszövetség I.

100% 1 szavazat

MÁTÉ ELHÍVÁSA

Írta: Poór Edit

 

Jézus, látott egy embert, ki a vámnál ült,

Máténak hívták és kérte kövess engem.

Elhagyott mindent, felkelt és követte Őt,

Jézusnak, nagy vendégséget készített.

 

Nagy tömeg gyűlt össze, vámszedők és mások,

Zúgolódtak, farizeusok, írástudók,

Amiért egy asztalhoz ültek velük.

Jézus meghallotta, így válaszolt nekik.

 

„ Nem az egészségeseknek van szükségük,

Orvosra, hanem a betegeknek.

Nem azért jöttem, hogy igazakat hívjak,

Hanem a bűnösöket, megtérésre.”