AZ ELSŐ TANÍTVÁNYOK

AZ ELSŐ TANÍTVÁNYOK

Írta: Poór Edit

 

Jézus, Jordán folyóhoz visszament,

János éppen prédikált, keresztelt.

Jézust, amikor megpillantotta,

Így szólt; „ Íme az Isten báránya,

Aki, elveszi a világ bűneit.”

 

János két tanítványa, már vágyta,

Megismerni az Istennek fiát.

Idő eljött, megjelenésével,

Így szólt hozzájuk; „Őt kövessétek.”

 

Az elsők voltak, András és János,

Ők hangtalanul követték Jézust,

Arra várva, megszólítsa őket.

Jézus megkérdezte, „kit kerestek?”

 

„Hol laksz” kérdezték a tanítványok.

„ Gyertek nyugodtan, meglátjátok.”

Egész napon át vele maradtak,

Tanítását figyelve hallgatták.

 

Élménnyel tele indultak haza,

Másról sem beszéltek otthonukban,

Csak Megváltó megismeréséről,

Felejthetetlen nap lett számukra.

 

Galileai halászok voltak,

Hallójukba már sok halat fogtak,

Együtt beszélgettek, barátkoztak,

Jézus hű követői maradtak.

 

 Később egy napon, a tenger parton,

András a hálókkal foglalkozott,

Hallotta, amint nevét szólítják,

Arra figyelt, látta Jézus ott állt.

 

Boldogan hívta testvérét Simont,

Együtt üdvözölték a Megváltót.

Jézus, amikor Simonra nézett,

Így szólt; „Én Péternek nevezlek.”

 

A Péter név, kősziklát jelent,

Akkor nem értette ezt az új nevet,

Úgy hitte, nem megingathatatlan,

Éppen, nagyon is kételkedő volt.

 

 Jézus, elhívta követőjének,

Hogy hal helyett, majd fog embereket.

A két testvér ott hagyta hálóit,

A mesternek, hű követői lettek.

 

Kissé távolabb meglátták Jánost,

Zebedeus fiát és testvérét,

János sietve indult Jézushoz,

Jakab gyorsan követte fivérét.

 

Elmentek vele Betsaidába,

Itt összetalálkoztak Fileppel,

Jézusnak, már lett öt tanítványa,

És útközben tanította őket.

 

 Mikor Kána határához értek,

Filep barátjához előre ment,

Natanaelnek örömhírt vitte,

Megtalálták Jézust, a Messiást.

 

Natanael egy fügefa alatt,

Üldögélt épp, árnyékba húzódva.

Kiről Mózes és próféták írtak,

Názáretit megtaláltuk, mondta.

 

Natanael ugyan kételkedett,

De barátjával Jézus elé ment.

Ahogyan a Mester meglátta,

Így szólt,”Íme, egy igaz izraelita,

Becsületes, kiben nincs álnokság.”

 

 Natanael csodálkozva hallgatta,

Honann ismeri őt a Messiás.

Aki, azonnal megválaszolta;

„ Láttalak ülni Fügefa alatt.”

 

Már Natanael nem kételkedett,

Tisztelettel hajolt meg előtte.

Ők magukban végleg eldöntötték,

A Megváltót követik örökre.

 

Az útjuk során, még hat tanítványt,

Választott maga mellé a mester,

Épp, ahány törzse volt Izraelnek,

Jézus Apostolai, ők lettek.

 

 Követei, kik később elmentek,

A széles, nagyvilágra hirdetni,

Az üdvözítőt minden embernek,

Hírvivői a kereszténységnek.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.