KERESZTELŐ JÁNOS

KERESZTELŐ JÁNOS

Írta: Poór Edit

 

Elihutól és Salométól,

Régen Erzsébet sokat tanult,

Így kitartóan tanította,

Jánost, amit tudott átadott.

 

Környéken létezett több barlang,

Az egyikbe remete lakott,

Akit, Mathenónak hívtak,

Korábban Egyiptomi pap volt.

 

János, hét évet betöltötte,

A pap tanítani elvitte.

Régi korok szent könyveiről,

És tanairól beszélgettek.

 

 Szívesen tanult Mathenótól,

Szertartásokat megismerte,

Zsidó ünnepre elment vele,

Így jutott el Jeruzsálembe.

 

Anyja, mikor elhalálozott,

János, csak tizenkét éves volt.

Szíve mélységes gyászba borult,

Mathenó, vigasztalást nyújtott.

 

„Fogadd el;”

„Akkor szólítja magához az Úr,

Ha már elvégezte számára,

Elrendelt feladatot.”

 

 „A halál mindig a legjobbak,

Csónakjának kötelét vágja el,

Mert, ők azok, akik máshol is,

Komoly munkát végezhetnek.”

 

Később elmentek Egyiptomba,

Nílus völgyébe, a Szakkara

Templomba, itt volt Mathenó vezető pap,

Testvériség irányítója.

 

Annak idején itt kapta meg,

Az Úr Istennek üzenetét,

Miszerint, el kell indulnia,

Ő legyen János tanítója.

 

E templomnak falai között,

János tovább tanult, fejlődött.

Tizennyolc évet itt töltött,

Hírnök szerepére felkészült.

 

Visszatért, szerette a magányt,

Lakott pusztában és barlangban.

Sokáig itt húzta meg magát,

Méz, gyümölcs, mi étkéül szolgált.

 

Így éldegélt a magányában,

És megerősödött lélekben.

Várta, szolgálatba állítsa Isten,

Izraelben, a hazájában.

 

 Harminc évet betöltötte már,

Egy napon Isten, így szólt hozzá;

„ Elérkezett az időd János,

Kezdj, felvállalt feladatodhoz. ,,

 

Jeruzsálembe, piactérre ment,

Hét nap, hét éjszaka ott maradt.

Némasági fogadalmat tett,

És az emberek csak bámulták.

 

Némaság böjtje, amint letelt,

János, prédikálni kezdett.

„ Eljött a király, térjetek meg,

Kit régen vártok, készüljetek. ,,

 

„ És nyissátok meg szíveteket,

Isten országa elérkezett.

Nem sokára jön a szabadító,

Szeretett és béke hercege. ,,

 

Így prédikált a piactéren,

Folytatta a templom udvarán;

„ Bűnben éltek, szegények sírnak,

Barátot, ellenséget becsapnak. ,,

 

„ Szívetekben arany az Isten,

Bánjátok meg bűneiteket,

Vízzel lemoslak benneteket,

Jordánba, merítkezetek be. ,,

 

Szentlélektől áldva prófétált,

Akik sötétségben járnak,

Halál árnyékában lakoznak,

Térjenek békesség útjára.

 

Szólta üdvösség ismeretét,

És bűneiknek bocsánatát,

Ő Jordán vizével keresztelt,

Előkészítette Jézus Útját.

 

Tüzes beszédjére hallgattak,

Lelkükbe tudták, szólása igaz.

Folyóhoz, követte sok ember,

Hittek, ez vezet bűnbánathoz.

 

 Urak és papok féltek tőle,

Szavai elől elrejtőztek.

De sok ember követője lett,

S elnevezték Keresztelőnek.

 

János folyónál is prédikált;

„ Hét nap, és ott áll Jordán gázlójánál,

Lássátok meg, térjetek meg,

Én csak előkészítem útját.”

 

Város urai mégis felkeresték,

Borral teli kupát nyújtottak,

János elfogadta, felemelte,

És hangos szóval ezt hirdette;

 

 „ Bor, megvidámítja az ember szívét,

De elszomorítja a lelkét.

Felforrósítja a vért, keserűvé,

Jéghideggé teszi a lelkét. „

 

„ Gyermekkoromban esküt tettem,

Azóta egy csepp bort sem nyeltem.

Ha boldoggá akarjátok tenni a királyt,

Hajítsátok el a kupát. „

 

Ezzel Ő is elhajította.

Később elment Jerikóba.

Tömegével csődültek hozzá,

Hogy beszédeit meghallgassák.

 

 Mikor az idő elérkezett,

A Jordán gázlójához kiment.

Újra prédikált a tömeghez;

„ Mossátok le vétkeiteket.”

 

„ Mit kell tennünk kérdezték tőle? „

„ Segítsetek minden embernek,

Feledjétek az önzést, kinek

Két ruhája van, adja ruhátlannak.”

 

„ Kinek sok az ennivalója,

Ossza meg az éhezőkkel,

Legyetek becsületesek munkátokba,

Ne gyűjtsetek mohón vagyont.”

 

 „ Semmiből se vegyetek el többet,

Mint amire szükségetek van,

Ne ártsatok senkinek, legyetek

Elégedettek a fizetséggel.”

 

„ Én vízzel keresztellek titeket,

De, aki utánam jön, tűzzel,

És Szentlélekkel keresztel.

Mert Ő Isten fia a Messiás.”

 

„ Én arra sem vagyok méltó,

Hogy sarujának szíját megoldjam.

Figyeljetek, mert már közeleg,

Köztetek jár majd, de nem ismeritek fel.”

 

 Elérkezett a várva várt nap,

Jézus, Galileából elment,

Jordán folyóhoz, Jánoshoz,

Víz által megkeresztelkedjen.

 

János felismerte Jézust,

Így szólt hozzá;

„ Nekem volna szükségem arra,

Hogy Te megkeresztelj és Te jössz hozzám?”

 

Jézus így válaszolt;

„ Engedj most, mert az illik hozzánk,

Hogy így töltsük be Atyánk akaratát.”

 

 János víz által keresztelte,

Hogy Isten akaratát betöltse.

Jézus, amint kijött a vízből,

Megnyílt az ég, s meglátta Istent.

 

Mély hang is hallatszott az égből,

„ Az én fiam, kiben gyönyörködöm.”

Jézus vállára fehér galamb,

Aláereszkedett a menyből.

 

Jézus, telve volt Szentlélekkel.

Ezután elment a pusztába,

Egyedül kívánt lenni Istennel,

Negyven napig böjtölt, imádkozott.

  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.