NE GYŰJTSETEK MAGATOKNAK KINCSEKET AFÖLDÖN, HOL A ROZSDA ÉS A MOLY MEGEMÉSZTI ÉS AHOL A TOLVAJOK KIÁSSÁKÉS ELLOPJÁK

NE GYŰJTSETEK MAGATOKNAK KINCSEKET A

FÖLDÖN, HOL A ROZSDA ÉS A MOLY

MEGEMÉSZTI ÉS AHOL A TOLVAJOK KIÁSSÁK

ÉS ELLOPJÁK

Írta: Poór Edit

 

A kincs gyűjtése, felhalmozása az ember

régi bűne és tévelygése. Ez az önzésnek

a birtoklási vágynak hatalmas pecsétje

az ember lelkén.

A gonosz elpecsételi magának azokat a lelkeket,

akiknek ilyen érzésein keresztül megnyilatkozhatik.

Amióta a világ fennáll mindig így volt és így lesz,

hogy a legkapzsibb, legravaszabb legerőszakosabb

emberek jutottak földi kincsek és értékek birtokába.

Nagyon ritkán jut valaki érdem szerint gazdagsághoz,

mert az ellentét mindent elkövet, hogy elüthesse tőle,

az arra érdemes egyént.

A sok szenvedéssel megterhelt kincsek,

gazdagságok, milyen sok nyomort és kétségbeesését

rejtegetnek magukban.

Mennyi félelem, átok és elkeseredés kíséri ezeket,

ha mind ezt látnák lelki szemeivel, nem volna olyan

értéke a földön ezeknek.

Isten törvényei szerint, minden lélekre szükség van a

fejlődés szempontjából.

Mindegyiknek meg kell találnia a maga képességéhez

való munkát és a maga eltartásához

a szükségeseket a földön.

Ha mindenki hűen betöltené hivatását,

ha nem élne vissza helyzetével és ha 

minden lélek fejlődne,

akkor nem volnának nagy anyagi eltolódások.

A Sátán az emberek vágyainak felkeltésével

igyekszik hatalmat gyakorolni

az emberek világában.

Az egyik oldalon a fényűzés, pompa, munkátlanság,

az élvezetekben való tobzódás utáni vágy az

embereket kapzsiságba, igazságtalan

úton való pénz és vagyonszerzésbe hajtja.

Ők megszerzik, felhalmozzák mind azt,

amit mások verejtékes munkával kitermelnek.

A másik oldalon látjuk a nyomasztó szegénységet,

nyomort és betegséget.

A szenvedélyek kiélése, a vagyon gyűjtés

azoknak a szükséges mindennapi kenyerét

veszi el, akiknek ez Isten törvénye szerint kijárna.

Az ember tudatlanságból teszi ezt, mert

elfelejti, hogy Isten tőle is számon kéri életét,

és jaj neki, ha csak egy valaki is panasszal van ellene.

Az Úr szelíden figyelmezteti az embert, hogy

ne gyűjtsön kincseket a földön, hiszen

 a rozsda és a moly megeszi vagy ellopják.

Hiába gyűjt az ember bármit, nem az övé, nem lehet a 

sajátja, mert minden múlandó e földi világban.

A gazdagnak sokkal kevesebb igazi öröme van,

mint a szegénynek.

Mert a gazdag nem lehet biztos abban, hogy aki

ma barátai, azok őt önmagáért vagy gazdagságáért,

érdekek miatt szeretik.

A gazdagság köré gyűlnek az érdekhajhászok,

az önzők és rászedők.

Aki a pompát megszokja, nem élvezheti azt,

mert megunja, legszegényebb lesz

sokszor a legszegényebbnél is.

Sajnálatra méltó az olyan gazdag, aki az életnek

minden megszerezhető javát kihasználta, mert már

nincsenek illúziói sem.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.