A MAGVETŐ PÉLDÁZATA

A MAGVETŐ PÉLDÁZATA

Írta: Poór Edit

 

Galilea partján, szólt Jézus az emberekhez,

Most is nagyon sokan álltak körülötte,

Beszállt egy hajóba, kissé távolabbra

Eveztek, hogy Őt mindenki jól láthassa.

 

Így zavartalanul taníthatta őket,

Az elvetett magról mondott történetet.

Egy parasztember, kiment földjére vetni,

Vetés közben néhány, az útfélre esett.

 

Elpusztult, mert arra járók eltaposták,

Vagy pedig a madarak, azt felkapkodták.

A kövek közzé esett, néhány magocska,

Kikeltek ugyan, de hamar elszáradtak,

 

Mert kövek között, nem tudtak növekedni.

Voltak magok, mik tövisek közzé estek,

De az erősebb tövisek, elnyomták őket,

Nem volt elég erejük megkapaszkodni.

 

Melyek jó földbe estek, gyökeret vertek,

Majd szép, nagy, erős gabona lett belőle,

És boldogan aratták le az emberek,

Közülük némely, még száz annyit is termet.

 

Jézus, azzal fejezte be a beszédet,

Hogy „akinek van füle hallja!”

Többen nem értették e példabeszédet,

Így csalódottan indultak haza sokan.

 

Voltak, akik arra vágytak megértsék Jézust,

Magyarázatot várva, ott maradtak.

Ez Isten, rejtett titkának példázata,

Így folytatta a magyarázatot Jézus.

 

Az Úr igéje a mag, melyet elvetnek,

Vannak, kik halják, de mindjárt elfelejtik,

Mert az ördög, azt szívükből elkapkodja,

Az ilyen elveszik, mert útfélre esett.

 

Vannak, akik hallják, örömmel fogadják,

De csak a mának élnek, nem kitartóak.

S ha hitük miatt üldözik, megtagadják,

Ők, akik a kövek közzé esett magok.

 

Ismét mások, kik hallgatják Isten igéjét,

Majdan gyökeret is ereszt szíveikben,

Ám a mindennapi élet, gondja, baja,

A pénz és a szórakozás hajhászása,

 

Elnyomja bennük az Isten igéjét,

Ezért ők, a tövisek közzé esett mag.

Azok az emberek, kik halják az igét,

Hűségesen megőrzik szíveikben azt,

 

Igyekeznek mindig, aszerint élni is,

Az Atya akaratát megcselekedni,

Ők aztán, majd jó gyümölcsöt is teremnek,

Mint az olyan mag, mely jó földbe esett.

 

Ebből mindenki megértette, hogyan kell,

Hallgatniuk, az Úr igéjét, szívükkel.

Aki csak a fülével hallgatja Jézust,

Nem érti, végül hallani sem kívánja Őt.

 

Isten országa, nem emberi erővel,

Hanem, az Atya akarata, ereje,

Által növekszik, lassan és terjed el.

Ő adja az erőt, a gyümölcs terméséhez.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.