TENGERPART

100% 10 szavazat

 

TENGERPART

Írta: Poór Edit

 

Némán ülök a tengerparton,

Tekintetem a hullámokon.

Ó mily ereje van a víznek,

Fodrozódnak habjai fehéren.

 

Sós illatot hoz a szél felém,

Tengernek zúgása zenél.

Kagylót sodor aranyhomokra,

Hűsít a pálmafák árnyéka.

 

Távolban, dagadó vitorla,

Ősi, régmúlt idők hajója.

Megborzolva hátát a víznek,

Siklik, oly kecsesen tova.

 

Tűzpiros, kék, rózsaszín, sárga,

A szivárványszínek pompája,

Fénylő korall erdők csodája,

Tengeri mélység élővilága.

 

Lelkemben hordozom e tájat,

Olykor fellebbentem a fátylat,

Elmerülök tükröződésében,

S a szelek szárnyán visszatérek.

 

4 hozzászólás “TENGERPART

  1. Jaj, de szép képet festettél! Igazi élmény volt Veled ülni a parton.
    Menjünk el, és nézzük meg élőben is 🙂

    Gratulálok Editkém versedhez 🙂
    Magdi

    1. Köszi szépen! A blogomban hozzászóló szerint a Vörös tenger környezetére illik rá a kép. Lehet nem véletlen áll ez közel hozzám! 😇

  2. Lajos szülinapján írtad ezt a gyönyörű verset. A legjobban a tengerparton szeret ülni és merengeni. Valószínű így jut alfába. Mintha neki írtad volna.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.