EGY IGAZ GYÖNGYSZEM

Szerelmes

100% 1 szavazat

EGY IGAZ GYÖNGYSZEM

Írta: Poór Edit

 

Isten útja kifürkészhetetlen,

Mit, miért tesz rejtély előttem.

Ő jól tudja okát, később mindig megfejti okát.

Ebben a sötét világban is megmutatta,

Létezik számomra kinek lelke igaz és tiszta.

Egy napon hozzá vezérelt göröngyös úton,

Hogy felismerjük egymást, most már tudom.

Ő egy igaz gyöngyszem e világban,

Kinek szeretet fénye ragyogva sugároz.

Kíváncsi szemek elől zordul rejtezik,

De a szeretet fényében megmutatkozik.

Tudom, érte vagyok e földi világban,

Neki dobban szívem minden pillanatban.

S, ha eljön majd az alkalom,

Utolsó dobbanással is neki jelez angyalom.

Addig nevét mindennap imába foglalom,

Várok csendesen, míg eljön az alkalom.

S, ha addig szüksége lenne rám,

Itt vagyok, érted születtem drágám.

Őzike szemei lelkemig hatoltak,

Megértettem azt, miről eddig csak álmodtam.

Tisztelem, csodálom és boldoggá tesz,

Hogy Ő, az én lélekpárom.

Áldom az Urat, ezért a kegyelemért,

Kérem áldja meg Őt, lelkem hála imájaként.

Angyalok kísérjék minden pillanatát,

Szem elől ne tévessze, felvállalt feladatát.

 

KÉT SZÍV EGY LÉLEK

Spirituális

100% 1 szavazat

KÉT SZÍV EGY LÉLEK

Írta: Poór Edit

 

Valamikor réges – régen,

Két szívet hordozott magában a lélek.

Egyek voltak és boldogok.

Ám, az idő múlásával kettészakadt e lélek,

Szeretetlenség ereje, mi eltávolította végleg.

Azóta keresik egymást e földi világban,

De, nem lelik igaz párjukat,

Az életek egymásutánjában.

Egymás iránti tiszta, őszinte vágy,

S egy magnetikus szál, mi köti össze őket.

Így találnak egymásra, egyik földi életükben.

A lelkek szabadok és felismerik egymást,

Feltör közöttük az ősi egység, varázs,

Felejthetetlen, földön túli érzés és vágy.

Lélekben eggyé olvadnak, mint régen,

S az égiek, áldásukkal pecsételik végleg.

Szeretet fényében ragyog lelkük,

Az úton együtt mennek tovább,

Tudják, egymás nélkül nem léteznek már.

A szeretet lángja fénylik szívükben,

Így őrzik az egységet lelkükben.

 

ELEVE ELRENDELÉS

Spirituális

100% 1 szavazat

ELEVE ELRENDELÉS

Írta: Poór Edit

 

A döntés rólunk, nem a földön született,

Mireánk az angyalok vigyáznak fent.

Felette áll minden földi akaratnak,

A tiszta szívűek egymásra találtatnak.

S ha, majd a láthatatlan Rend szólít minket,

Hangjukat hallván lelkünkben,

Egyesülnünk kell erőinkben.

Arany palást véd meg minket,

S jelzi a világnak, esküvésünket.

Kötelékre, mely közöttünk van,

Örök életre szóló áldást bocsájtottak.

 

EGY ELŐZŐ ÉLET

Spirituális

100% 1 szavazat

EGY ELŐZŐ ÉLET

Írta: Poór Edit

 

Májusban, egy parkban sétálva,

Nő alakja tűnik fel,

Csontszínű, korhű ruhában.

Kézében, hozzá illő csipkés napernyő,

Míg a fák, s a rét gyönyörűen zöldellő.

Lágy szellő fújja, hosszú barna haját,

Míg egy váratlan pillanatban,

Az egyik kérője, elé toppan,

Elegáns, sötét frakkban.

Sudár alakjával, előtte térdre borul,

Arca komoly, gondterhelt, sötét hajába túr.

Közli, hogy ellenfelét párbajra kihívta,

Így, a döntést ő helyette megvívta!

Szenvedélyes szerelemmel kéri meg kezét,

Ám a történtek miatt, elutasítja kérőjét.

Ha, várt volna bizalommal még,

Megkapta volna szerelmét s vele kezét.

Mély fájdalom, gyász gyötörte a nő lelkét,

Két kérője közül az egyik szellemként éli életét.

Hosszú szenvedés várt mind kettőjükre,

Lelküket a szenvedélyes szerelem fűzte össze.

Boldogságukat, a halál pecsétje száműzte.

A férfi többszöri kérésére, újra találkoztak.

Ősz volt, a levelek a fákon megsárgultak,

Hulló falevelek integettek búcsútalálkozásuknak.

Nem lehettek egymáséi,

Egymás nélkül sem tudtak élni.

Sóvárgó lelkük őket gyötörte,

Ám a bűn árnyéka, boldogságukat nem engedte.

Döntött a férfi, pisztolyát előrántva,

Szíve hölgyét hirtelen mellkason lőtte.

Majd, halántékához emelve pisztolyát,

Meghúzta annak ravaszát.

Holtan rogyott le szerelme mellé,

Fák lombjai koszorúként borultak fölé.

Sétány csendjében köd ereszkedett melléjük,

Az ősz elmúlásával, kihunyt földi életük.

Egy régi történet, mely előző élthez visszanyúlt.

Azóta, újra születtek e földi világban,

Hogy megtalálják egymást egy új világban.

Elkerülhetetlen volt találkozásuk,

Felismerésül szolgált a magnetikus száluk.

Ez köti össze a lelkeket bárhol a világban,

Megtalálják egymást, hogy egyesüljenek duálban.

 

AZ ARANY VÁROS

Spirituális

100% 1 szavazat

AZ ARANY VÁROS

Írta: Poór Edit

 

Volt vagy nem?

Lent vagy fent?

Van-e még?

Lesz –e még?

Erről már csak a víz mesél,

Az Atlanti óceán mélyén,

Ahol egy város terül el,

Atlantisz itt merült el!

A katasztrófa újra közel,

S most ismét egy földrész tűnik el,

Míg, egy Aranyváros tűnik fel.

Milyen volt Atlantisz városa?

Nézz a napra, hisz ott van mása.

Szemkápráztató csodálatossága,

Fénylő arany palotája.

Főtemploma a hegy csúcsán áll,

Benne 12 körben egy-egy drágakő áll.

Rá vigyázz a tizenkét angyal király.

Templomai csupa energia kristály.

A várost sűrű erdő veszi körül.

Gyönyörű fák szolgálnak védelemül.

Az elsüllyedt világnak,

Már óceán a hazája.

S korall erdő csodája,

Fon sűrű fátylat rája.

Ez az Atlantisz históriája.

 

SZERVUSZ KEDVES

Szerelmes

100% 1 szavazat

SZERVUSZ KEDVES

Írta: Poór Edit

 

Rég láttalak kedvesem,

Hiányodtól sokat szenvedek.

Olykor magam elé révedek,

Lám, rád talál a képzelet.

Majd két szemed tüzében elégek.

Csak mosolyogsz és nézel,

Ahogy utolsó emlékemben megőrizlek.

Látom minden rezdülésed,

Hallom bársonyos hangodat.

Mintha most is szólnál hozzám,

S én örömmel válaszolok.

Érzések kavarognak,

Képek peregnek,

Mint a néma filmekben.

A szavak néha eltűnnek,

Az energia rengetegben.

Búcsúzóul átölelsz,

Én boldogan simulok hozzád,

Biztonságot nyújtó karjaidba.

Pár pillanatra, együtt ver szívünk,

Ám mostoha az élet,

S szétfoszlanak a képek.

A távolból még kedvesen,

Visszaintesz nekem.

Ne félj Kedves,

Míg élek megőrzöm e képet,

S amit irántad érzek.

Csak ez maradt meg nekem,

Majd, ha szólít a végzetem,

Utolsó képként, boldogan átviszem.

Majd egyszer, ott újra találkozom veled,

Addig, híven őrzöm lelkemben,

Az őszinte, mély szeretet.

Egy örök életre drága szerelmem.

 

TÁVOLSÁG

Szerelmes

100% 1 szavazat

TÁVOLSÁG

Írta: Poór Edit

 

Testben távol vagy kedvesem,

De lelkem érzi lelkedet,

Így a távolság eltűnik,

Bár testem, hiányolja testedet.

Ölelnélek, csókolnálak,

S boldogan simogatnálak.

Ám, erre még várnom kell,

Így az idő nehezen telik el.

Nagyon hiányzol nekem,

Nagyon hiányzol kedvesem.

 

Várom, hogy eljöjj,

Várom, hogy átölelj.

Várom, hogy szemeid,

Tüzében égjek el.

Várom, hogy lelkem,

Lelkedben csodára lel.

Várom, hogy szívem,

Karjaidban boldogságra lel.

Nagyon hiányzol nekem,

Nagyon hiányzol kedvesem.

 

Látom arcodat előttem lebegni,

Mégsem tudom megérinteni.

Fájdalomtól rezdül testem,

S könny árasztja el a szemem.

Minden gondolatom nálad jár,

Vágyakozva gondolok rád.

Vágyam elkíséri testem, amíg él,

Szerelmem elkíséri lelked örökké.

Nagyon hiányzol nekem,

Nagyon hiányzol kedvesem.

 

ÉGŐ TŰZ

Szerelmes

100% 1 szavazat

ÉGŐ TŰZ

Írta: Poór Edit

 

Szeretlek téged kimondhatatlanul,

Ilyen tűz, csak miattad gyúlt,

Jégpáncél leolvadt szívemről,

Te elfoglaltad szívem egyedül.

E tűz, mely soha ki nem alszik,

E tűz, mely örökké parázslik.

Örökmécset gyújtottál szívemben,

Ezt, táplálja mindig a hű szerelem.

Ha távol is vagy, lángom veled van,

S örökre együtt lobognak boldogan.

 

MIÉRT

Szerelmes

100% 1 szavazat

MIÉRT

Írta: Poór Edit

 

Egyedül éltem életem, de boldogan,

Nagy szerelmet jó Isten elém hozta.

Váratlanul bukkant fel életembe,

Miért történt, akkor nem értem.

Különleges, mély érzelem,

Nem szokványos földi szerelem.

Megijedtem, ahogy ráeszméltem,

Imában a jó Istent ezerszer kértem,

Ezt az érzést vegye el tőlem.

Sokáig küzdöttem ellene,

Nem akartam, nem kértem.

Hiába, porba hullott kérésem.

Mind e közben gyötörtek fájó érzések.

Hiányod miatti szenvedések.

Minél inkább próbáltam eltemetni,

Annál inkább kezdett felerősödni.

Nem volt hát mit tennem,

Megadtam magam, s győzött az érzelem.

Kérdéseimre a választ, megkaptam sorban,

Találkozásunk meg volt írva sorsunkban.

Összeköt minket lelkünk egysége,

Rezgésünk egy dallamra szól az égben.

Így még nem szerethettek téged,

Nem felejtelek el, amíg élek.

 

TALÁLKOZÁS

Spirituális

100% 1 szavazat

TALÁLKOZÁS

Írta: Poór Edit

 

Amikor először megláttalak,

Ijedt voltam és kiszolgáltatott.

Felnőttként, mégis gyermetegen álltam ott.

Amit éreztem, már akkor megmagyarázhatatlan volt,

Érzelmek egész sora, mely elragadott.

Értetlenül álltam a helyzet előtt,

Megkaptam álomban, mi történt ez előtt.

Sok-sok élet, mely összeköt minket,

Ezért volt megírva a sors könyvében,

Az elkerülhetetlen, speciális végzet.

Nem földi érzés mit érzek irántad,

Mert a földi érzés idővel elmarad,

De a lelkek érzése örökre fennmarad.

Nem tudom, a sors mit rejt még előlem,

Tudom találkozásunk nem volt véletlen.