HÓSIRÁLY

Természet

100% 2 szavazat

HÓSIRÁLY

Írta: Poór Edit

 

Sirályok, sirályok,

Hófehér királyok.

Víz felett repülve,

Élelmet keresnek.

 

Halak, algák, kagylók,

Létére vadásznak,

Szempillantás alatt,

Őrájuk lecsapnak.

 

Jegesmedve után,

Éberen kutatnak,

Övék tudják jól,

A lehulló falat.

 

Fészkeiket magas,

Sziklafalra rakják,

Szénából, mohából,

Hol hó, elolvadt már.

 

Hófehér gyöngysorként,

Óceán kékjében,

Messze tovaszállnak,

Vagy őrzőként állnak,

A szikla szirteken.

 

HAVASI GYOPÁR

Természet

100% 4 szavazat

HAVASI GYOPÁR

Írta: Poór Edit

 

Kis gyopár, kis gyopár,

Él magas hegy csúcsán,

Tündököl fehéren,

Sziklák közti résben.

 

Csillag virágával,

Éke havas tájnak,

A Napfény sugarak,

Táncot járnak rajta.

 

Ritka élettérben,

Királynőként virul,

Növények gyöngyszeme,

Szeretet szimbólum.

 

TIBET HEGYEI

Természet

100% 4 szavazat

TIBET HEGYEI

Írta: Poór Edit

 

Halászhajó úszik fel,

A folyónak medrében,

Míg két partjának szélén,

Bozótok fákat ölelnek.

 

A látóhatár felett,

Tibeti hegyek orma,

Felhőkben láncot alkotva,

Fehér hószőnyeg’ takarja.

 

Völgyekre ködfátyol hull,

Párás, hűvös szellő fúj,

Levegője ózondús,

S a csend, ural szótlanul.

 

Barlanglakások sora,

Díszes szőnyeg ajtaja,

Imádkozó oltáron,

Fénylik a gyertya lángja.

 

A helyet körbe járja,

Füstölőnek illata,

Szerzetes teájával,

A vándort megkínálja.

 

Tibeti tál visszhangja,

Hegyek akusztikája,

Csilingelve töri meg,

A néma csendességet.

 

Ima zászlók lengenek,

Ima erejét vigye szél,

A világba szerteszét,

Legyen szeretet, békesség.

 

 

ZIVATAR

Természet

100% 4 szavazat

ZIVATAR

Írta: Poór Edit

 

A Nap elbújik félszegen,

Zordon felhők árnya fölé,

Indul az égi háború,

Nappalra az éj ráborul.

 

Sűrű fák lombjai között,

A szél süvítve hömpölyög,

Forogva és táncolva jár,

S itt-ott törik egy-egy faág.

 

Recseg-ropog a természet,

Villan hatalmas ereje,

Villámok cikáznak versenyben,

S a Menny válaszol dörögve.

 

Megindul az Ég könnyárja,

Földet zokogva siratja,

Elmúlik majd az Égnek búja,

S Napragyogás felülmúlja.

 

Szivárvány az Égnek alján,

Béke honol Napsugarán,

Lecsendesült szellők szárnyán,

Vízcsepp csillan a fa lombján.

 

ÉRKEZIK A TÉL

Természet

100% 2 szavazat

ÉRKEZIK A TÉL

Írta: Poór Edit

 

Lassan megérkezik a tél,

Fákon, már alig van levél.

Levegő nyirkos, őszutó,

A köd, fátyolként takaró.

 

Az ágon mókus szaladgál,

Télire váltotta bundáját.

Madarak is tovaszállnak,

Csak a varjak maradnak.

 

Hidegek már az éjszakák,

Reggelre deresek a fák.

Mindent ellep a fehérség,

Tiszta, ragyogó lett a táj.

 

Ablakomra jégvirágot,

Varázsolt, téli éjszaka,

Gyémánt fényűvé csipkézte,

Suhanó angyalok keze.

 

Ők, megrázták felhőiket,

Hullt a hó óriás pelyhekben.

Földet, lágyan takarta be,

A táj, messze hófehér lett.

 

 

 

SZIVÁRVÁNY

Természet

98.18% 11 szavazat

SZIVÁRVÁNY

Írta: Poór Edit

 

Hol eső után felragyog a Nap,

Az eltűnő felhő fátyla alatt,

Mint egy királyi trón jelenik meg,

A szivárvány, gyémánt fényeiben.

 

 

Félkörívben ragyog az égen,

Földet és eget áthidalva,

Lenyűgöző égi tünemény,

Káprázatos természeti csoda.

 

 

Hét sugarat alkot színeivel,

Vörös, narancs, sárga, zöld, türkizkék,

Sötétkék és ibolya, egymásba

Fonódva, egy egységgé olvadva.

 

 

Szeretetet és nyugalmat áraszt,

Az újszövetség szimbólumaként,

Melyet Isten kötött emberekkel,

Áldásaival és kegyelmével.

 

INDIÁN NYÁR

Természet

100% 3 szavazat

INDIÁN NYÁR

Írta: Poór Edit

 

Hideg őszi napok után,

Még egy utolsó hőhullám,

Mit felhevít a napsugár,

Majd, végleg elköszön a nyár.

 

Színpompázó falevelek,

Hullanak őszt jelezve,

Fák, vetkőzik ruhájukat,

Kérgeikbe burkolóznak.

 

Felkészülnek ők a télre,

Ám, még fürödnek a fényben,

Indián nyár melegében,

Elsuhanó lágy szellőben.

 

Természetnek, nagy csodája,

Szivárványos őszi tájban,

Nyári meleg kacsintása,

Pillanatnyi vidámsága.

                            

ALKONYODIK

Természet

100% 3 szavazat

ALKONYODIK

Írta: Poór Edit

 

Lemenőben már a Nap,

Látóhatárt elhagyva,

Izzó aranysárga fényt,

Bíbor vörös áthatja.

 

Sziluettjében az ég,

Rózsaszín és sötétkék,

Természet nyugovóra tér,

Csak Hold ezüst fénye él.

 

Éjszakának éjjelén,

Előbújnak csillagok,

Égbolt tőlük felragyog,

S vezetnek a Tejúton.

 

Mint, ahogy a Föld forog,

Váltja egymást Nap és Hold,

Időkerék mostoha,

Pörög s nem áll meg soha.

 

Évek elszállnak tova,

A test lesz Földnek pora,

Lélek fényként él újra,

Egy új dimenzióban.

 

A Föld is elfáradt már,

Megújulására vár,

Fájdalmasan szüli majd,

Míg terheit lerázza.

 

Feltisztulva könnyedén,

Emelkedik fényében,

Új arcát megtalálva,

Születik meg Földanya.

 

 

A VÖLGY

Természet

100% 2 szavazat

A VÖLGY

Írta: Poór Edit

 

Hegyvonulat mélyében,

Hűs, kis patak csordogál,

Kristály tiszta vizében,

Látszik sziklás kavicságy.

 

Meredek hegyoldalak,

Követik a víz útját,

Kis fahidak engedik,

Túrázót a völgyön át.

 

Égig érő lombos fák

Árnyékában, néha – néha,

Megtörik a fénysugár,

Mely, sejtelmesen árad át.

 

Lágy szellő fuvallata,

A testet simogatja,

Csendes erdő mélyében,

Madarak, víg dallama.

 

Fenyvesek elsuttogják,

E vadregényes tájnak,

Oly csodás történetét,

Völgy kialakulásának.

 

Vihar tépte fák az úton,

Szólnak megért időkről,

Szakadékos hegyoldal,

Benőtt, friss, zöld mohákkal.

 

Sziklás katlan végében,

Vízesés zuhan alá,

Szemet elkápráztató,

Gyönyörű, festői táj.

 

ÉRKEZIK AZ ŐSZ

Természet

100% 2 szavazat

ÉRKEZIK AZ ŐSZ

Írta: Poór Edit

 

Érkezik az ősz, múlik a nyár,

Ám, Nap forrósága még átjár.

Még lüktetve mutatja magát,

Majd a hűvös ősz köszönt ránk.

 

Erdő, szín kavalkádban úszik,

Sárga – barna árnyban pompázik.

Pirosan izzó falevelek,

Váltották fel az örökzöldet.

 

Aranyló fasor lombjai között,

Ősi templom tornya tündököl,

Megtörve erdő csendjét,

Harangszóval jelzi létét.

 

Lengedeznek már hűvös szelek,

Fák, lombjukat adják a földnek.

Kopáron merednek ég felé,

Várva takarót, mely hófehér.